Ígértem képregényeket. Itt van az első.
Ez a háromoldalas egy pályázatra készült. A feladat az volt, hogy az alkotók dolgozzák fel a gordiuszi csomó témáját, átvetítve akár a jelenkor mindennapjaira. A pláne az volt benne, hogy a képregény nem lehetett sem hosszabb sem rövidebb 12 képnél. Akkoriban (azt hiszem 2001-2002-ben) komoly kihívást jelentett nekem ez a feladat, de szívesen néztem szembe vele, hiszen a képregény szívügyem. A kész munkát a megadottak szerint elküldtem a pályázatra, de sohasem jött róla visszajelzés, hogy hová jutottam vele.
Bár az igazat megvallva ez nem is nagyon izgat, mert már maga a feladat elvégzése - utólag visszanézve – sok mindenben fejlesztett.
Az megvalósítása is érdekes volt. Mikor elkészültemem az oldalak ceruzarajzaival, arra jutottam, hogy baromira nincs kedvem még tollal is kihúzni őket (ez egy ceruzás korszak volt). Ezért lefénymásoltam az oldalakat, és azokat tónusoltam ceruzával. A szöveg is eredetileg kézzel volt beírva, majd ezt számítógéppel retusáltam.
A gordiuszi csomót mai napig az egyik legjobban sikerült munkámnak tartom, bár fontolgatom, hogy át fogom rajzolni.
Kíváncsi vagyok mások hozzászólásaira is ezügyben.
